Connect with us

Kutya-fajtabetegségek

Fajta betegségek: Német Juhászkutya

· Csípő Diszplázia

· Könyök Diszplázia

· Porckoronsérv

· Cauda Equina Kompresszió (Ágyéki-keresztcsonti gerincvelő összenyomatás)

A csípőízület vázlatos rajza

A diszplázia (dysplasia) görög eredetű szó rendellenes fejlődést jelent. A csípő ízület gömbízület, mely nagyfokú mozgást biztosít a tér minden irányába. A combcsont feje illeszkedik a medencecsont ízületi üregébe.Csípő ízületi diszplázia esetén az ízületi felszínek kisebb-nagyobb mértékben rosszul illeszkednek egymáshoz vagy maga az ízület laza. Ennek az a következménye, hogy terhelés során sokkal nagyobb erők hatnak az ízületet alkotó képletekre (csont, szalagok, ízületi porc, tok) és ezek fájdalomhoz, hosszabb távon, súlyosabb esetben a csontok elfajuláshoz vezet.

A rendellenes csípőízületi terhelés eredményeként jönnek létre a klinikai tünetek. A csípő diszplázia örökletes betegség. A kölykök egészséges csípővel születnek, a nem kívánatos rendellenességek a fejlődés során genetikailag kódoltan (több recesszív/lappangó tulajdonság/ gén hatására) ill. az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki.

A Norberg f. szög meghatározása

Akár a radiológiai vizsgálattal igazoltan mentes szülők is örökíthetik a DP-át kölykeikre. Az elváltozások lehetnek egy vagy kétoldaliak, de a két csípőízület nem egyforma mértékben érintett. Nagyon fontos biztosítani a kölyökkutyák megfelelő mennyiségű és arányú jó minőségű fehérje bevitelét, ásványi anyag és vitamin ellátását. Fontos a kalcium és foszfor megfelelő aránya.

Kerülni kell a túltáplálást növendék korban (későbbiekben is) és a fiatal ízületek túlterhelését. Ezek a külső tényezők is befolyásolják a DP kialakulását és a súlyosságát.

4 hónapos németjuhász, súlyos dp.

Felvetődik a diszplázia lehetősége, ha a kutya nem szívesen, ill. nehezen mozog, nehezen megy fel a lépcsőn, nehezen áll fel, futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát együtt mozgatja (nyúl ugráshoz hasonlóan).

A combcsont felső része (tompor) jobban kiáll, a comb izmok és medence izmok vékonyabbak, sorvadtak előrehaladott esetekben. Hibás hátulsó végtagállások is felhívhatják a figyelmet.

Ezek a jelek nem csak a diszpláziára jellemzőek, ezért a tüneteket röntgenvizsgálattal együtt állatorvosnak kell értékelnie.

Enyhe dp.

A szűrés alapja a csípőízület Rtg. vizsgálata. Ezt altatásban végzik, mert így lehet hanyatt fektetésben maximálisan nyújtott helyzetet elérni.
Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip), ahol egy speciális berendezésben két Rtg. felvételt készítenek. Féléves korban 60%,1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100% biztonsággal lehet megállapítani DP fokát. De fiatalabb kutyát is érdemes szűrni, ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen diszpláziára utaló jelet lehet felfedezni. Ilyen esetben állatorvosi tanácsra Rtg. felvételt kell készíteni.

6-8 hónapos korban célszerű előszűrést végezni a tenyésztésre vagy munkavégzésre vásárolt kutyáknál. Ekkor már nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kutya a kedvezőbb vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Súlyos esetek kiszűrhetők.

Kölyköt vásárolni csak olyan tenyésztőtől érdemes, ahol a szülők rendelkeznek megbízható eredetű minimum enyhe eredményű szűrővizsgálattal.

Súlyos dp.

A DP mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetők, a közepes és súlyos csípőízületi diszpláziás kutyákat nem szabad tenyészteni, mert náluk sántaság fog kialakulni.
A csd. leginkább a nagy (25 kg feletti) és óriás testű fajták betegsége.
pl.bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, óriás schnauzer, boxer, berni juhász.

Diszpláziás kutyák gyógykezelésére több lehetőség van. Enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés (porcvédők, non steroid fájdalomcsillapítók szükség esetén) és a testsúly valamint a terhelés csökkentése.

A közepes és súlyos DP.-ás kutyáknál sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

Közepes fiatal német juhász

A gyakrabban végzett eljárások a következők: -a fésűizom átmetszése: kétséges eredményű, többnyire legfeljebb átmeneti eredményt hozó beavatkozás. -a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégítő eredményű műtét, többnyire végső esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem vehető igénybe. -a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható. -teljes csípőprotézis: a humán műtétekhez hasonlóan műanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérhető. A műtét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett műtétek közül a legmagasabb. Az adott kezelés, műtét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata.

A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.)

Mentes németjuhász

A terhelés eloszlása mentes és dp.-s ízület esetén

10 éves németjuhász

A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület 2001 óta végzi a kutyák csípőízületi és könyök röntgenfelvételeinek bírálatát.

Készítette: Gönczy Anikó végzős állatorvostan hallgató

Felhasznált irodalom és a képek forrása: www.kisállatortopédia.hu

Kommentelek

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kutya-fajtabetegségek

Shar-pei láz

Szinte mindenki ismeri ezt a csupa ránc kutyafajtát. Sokan azt is tudják, hogy a rövid, de kemény szőrzettel megáldott eb bőrredőit gondosan tisztán és szárazon kell tartani, hogy ne telepedjenek meg gombák és baktériumok a testén. Egy ideig divat volt minél jelentősebb redőzöttséget elérni a fajtánál. Ez egészen addig fajult, hogy már néhány hónaposan operálni kellett a kiskutyákat ahhoz, hogy lássanak és enni tudjanak egyáltalán. Szerencsére ez a kutya egészségére káros tenyésztési irányvonal már a múlté.

Kevesebben tudják viszont, hogy van egy, csak erre a fajtára jellemző örökletes betegség is, ez a shar pei láz. Általában egy, másfél éves korban jelentkezik először. Magas, 39,5 °C fok fölötti lázzal kezdődik, amelyhez az esetek többségében a lábvégek ízületeinek, esetleg a pofa vizenyős duzzanata társul. Emellett előfordulhat hasmenés, hányás, felületes légzés is. Ezek a tünetek látszólag ok nélkül, váratlanul jelennek meg majd ugyanilyen gyorsan, 1-2 napon belül el is múlnak. A betegség előidézője egy öröklődő génhiba, amely miatt a gyulladásos folyamatok során keletkező fehérjék nem bomlanak le, így ún. amyloidok keletkeznek. Ezek nem tudnak a vizelettel távozni a testből, hanem különböző szervekben (máj, vese, lép) rakódnak le és károsíthatják azokat. Ezt a károsodást nevezik amylodiózisnak, amely nem minden shar pei láz tüneteit mutató kutyánál alakul ki. Amelyiknél igen, ott máj- vagy vesebiopsziával kimutatható. Amennyiben csak a jellemző tünetegyüttes mutatkozik, az néhány nap alatt elmúlik. De fájdalom- és lázcsillapítás, egyes esetekben antibiotikum adása szükséges lehet a kórlefolyás gyorsítása érdekében. A kutya élete során ez vissza-visszatérhet, a kor előrehaladtával egyre ritkábban. Amelyik állatnál viszont amylodiózis is kialakul, mindenképpen ajánlott a máj- és vesekímélő diéta, és a szervi működés gyógyszeres támogatása. Megelőzéssel a tenyésztők tehetnek legtöbbet a fajtáért azzal, hogy az amylodiózisban szenvedő kutyákat nem vonják tenyésztésbe.

Tovabb

Kutya-fajtabetegségek

Fajtabetegség: Wobbler szindróma

Nagy testű kutyák betegsége, leggyakrabban a dobermannok tulajdonosai találkozhatnak vele. De ugyanúgy, mint a dobermannoknál jelentkezhet a középkorú rottweilereknél, dalmatáknál és már fiatal korban a német dogoknál is. Mint a legtöbb gerincprobléma, szintén mozgásszervi tüneteket okoz. Ami először feltűnhet a gazdinak, hogy a kutyája csoszog. A hátsó lábaival kaszálva, imbolyogva jár. A betegség előrehaladtával megjelenik a mellső lábak gyengülése. Az állat rogyadozik, az elesés elkerülése érdekében csak tipegni mer, a mancsok lépés közben visszafordulhatnak.

A nyakát lefelé görbítve tartja (ún. hattyúnyak). Ezt az idegrendszeri zavart több ok is kiválthatja. A nyaki gerinccsigolyák egymáshoz képest rendellenes elmozdulása, fejlődési rendellenesség, csigolya-deformáció vagy akár porckorongsérv súlyosabb formája. Ezek eredményeképp a nyaki gerincvelő alsó szakasza vagy annak egy része összenyomódik, ez súlyos esetben akár teljes bénulással is járhat. A Wobbler szindróma részben fizikális, részben képalkotó diagnosztikai (MRI, CT) vizsgálatokkal diagnosztizálható. Mindig fontos megállapítani, hogy melyik kórok váltotta ki a tüneteket, mert a gyógykezelés az egyes esetekben eltérő lehet. Az első tünetek megjelenésénél ajánlott azonnal állatorvoshoz fordulni, mert az enyhe eseteknél már a gyógyszeres kezelés sokat javíthat a kutya közérzetén, lassíthatja az állapotromlást. Súlyosabb esetben, amikor a gerincvelő állandó nyomás alatt van, csak műtéti eljárással lehet javítani az állat életminőségén.

Tovabb

Kutya-fajtabetegségek

Fajtabetegségek – Uszkár, PRA – Progresszív retina atrófia

Uszkár, ausztrál juhászkutya, szetterek, cocker spánielek, Jack Russel terrier, retrieverek. Boxer, berni pásztorkutya… és még több, mint ötven fajtát lehetne felsorolni, amely érintettségére fény derült mióta a múlt század elején felfedezték ezt a szembetegséget. A PRA örökletes probléma, amely a szem ideghártyája fényérzékelő sejtjeinek károsodásával jár. Meglepő módon a PRA első – egyszerű szemfenék vizsgálattal kimutatható – tünetei fajtánként eltérő korban is megjelenhetnek. Akár egy 2 hónapos kiskutyánál is találkozhatunk már vele. Az állattulajdonosoknak általában már csak előrehaladottabb állapotban tűnik fel, hogy valami gond van a kedvencükkel. Például sötétedéskor bizonytalanabbul, lassabban közlekedik, nekimegy tárgyaknak. Más esetben a folyamatosan tág pupillára, a szem fényesebb csillogására figyelnek fel. A PRA társulhat más szembetegségekhez is (szemgolyó kicsinysége, autoimmun szaruhártya gyulladás, szürkehályog stb.), így azok feltűnése esetén érdemes lehet az atrófiára jelenlétére is gondolni. A progresszív retina atrófia érdekessége még, hogy a legtöbb fajtánál testi kromoszómához kötötten öröklődik, míg a szamojéd és husky fajtáknál az X – tehát nemi – kromoszóma adja tovább az utódoknak. Az utódok lehetnek csupán hordozói a PRA-nak, de életük során akár teljes vakságig is eljuthatnak kellemetlen örökségük révén. A PRA napjainkban még nem gyógyítható betegség, így a hangsúly a megelőzésen van. Minden tenyésztőnek ajánlott a ma már elérhető genetikai tesztek elvégeztetése minden olyan állat esetében, amelyet tenyésztésbe kívánnak vonni.

Tovabb

Események

Nincsenek következő események.

Archívum

Facebook

Copyright © 2017 PetDR.hu