Connect with us

Kutyabetegségek

Veszettség

A veszettségről már mindenki hallott, akár tart kutyát, akár nem. A világon a legelterjedtebb vírus (Rabies lyssa) okozta zoonózis, azaz állatról emberre is terjedő betegség. Ez alól csak Ausztrália kivétel, oda ezért is komoly kihívás kutyával utazni. Hazánkban elsősorban kistestű emlősök, főképp a vörös róka és olykor denevér terjeszti. De gyakorlatilag bármelyik melegvérű állatot képes megtámadni. Szerencsére nem túl gyakori. Ezt a kutyák számára évenként kötelező veszettség elleni oltásnak és a vadállatoknak rendszeresen kihelyezett ehető vakcinának köszönhetjük. (Ez utóbbi esetben találkozhatunk az ún. ebzárlattal, hogy ne az elcsavargott házikedvencek szedjék fel a nem nekik szánt falatokat.) A veszettség harapás útján, a nyállal terjed a leggyakrabban. Belégzéssel csak akkor kapható meg, ha sok időt töltünk veszettséggel fertőzött denevérek lakta barlangban. A kórokozó az idegrendszer működésében okoz visszafordíthatatlan zavart. A lappangási idő függ attól, hogy a harapás helye mekkora távolságra van az agytól, ezért 5 naptól kezdve akár 3 hónapig is terjedhet. A veszettség tünetei a levertség, fejfájás, a marás helyének égő, viszkető érzete, magas láz, agresszió, görcsrohamok. Az állkapocs és a torok környékén a görcsöket akár a víz látványa is kiválthatja (víziszony). Majd fokozatos bénulások után a beteg nem éli túl a veszettség okozta agy- és gerincvelő-gyulladást. A vírus veszélyessége miatt előírás, hogy az állattartó köteles minden 3 hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén beoltatni. Ezt 6 hónappal később ismétlő oltás követi, ezután évente egyszer kötelező beoltatni a kutyánkat. Bár nem kötelező, de erősen ajánlott a kijáró macskánkat is vakcináztatni. A veszettség ellen nem előírásszerűen oltott kutya a betegség szempontjából aggályosnak minősül, a tulajdonos költségén hatósági megfigyelés (14 nap) és kényszeroltás alá lehet vonni és a tulajdonos még büntetésre is számíthat.

Kommentelek

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kutyabetegségek

Egyre gyakoribb a cukorbetegség a kutyáknál

Az állatorvosok azt vették észre, hogy a kutya tulajdonosok több mint fele nem is tudja, hogy négylábú kedvence is szenvedhet cukorbetegségben, pedig ez az egészségügyi rendellenesség egyre gyakoribb a kutyáknál és a hobbi állatoknál. Azonban ez a betegség is megelőzhető, odafigyeléssel és jól kezelhető informáltsággal.

Az orvosi statisztika szerint minden századik kutyát érinti a diabétesz és ez a szám folyamatosan növekszik. Hasonlóan, mint az embereknél ennek a betegségnek a kialakulásához számos ok vezethet. Többek között az elhízás, az immunrendszeri rendellenességek, a hormonális zavarok, illetve a hasnyálmirigy gyulladása. Ezen felül ugyan úgy, mint a gazdiknál, a környezeti hatások is szerepet játszhatnak ennek a betegségnek a kialakulásában.

Leginkább a nőstény kutyák veszélyeztettek, négyszer több nőstény kutyát érint a cukorbetegség, mint hímet. Ennek oka, a hormonháztartásban rejlik, de ivartalanítással megelőzhető a betegség. A nem ivartalanított szukák kétszer nagyobb eséllyel lesznek betegek, mint kanok. Fontos, hogy bizonyos kutyafajtáknál gyakoribb a diabétesz, ilynek például: az uszkárok, a spánielek, a tacskók, a terrierek. A gazdák odafigyeléssel már korán észlelhetik a tüneteket, ami mindig rendkívül fontos. A betegség kialakulásakor a szokásosnál gyakoribb a vizelés és az állat feltűnően sokat iszik, emellett megnövekedett étvágy, illetve látványos testsúlycsökkenés is észlelhető, valamint rendezetlen bunda vagy bágyadt viselkedés is előfordulhat. Aki ezeket a tüneteket tapasztalja, igyekezzen felkeresni állatorvosát, de mindenképpen figyeljen arra, hogy ne hizlalja el kedvencét!

Tovabb

Kutyabetegség - Szezonális betegségek

A tél veszélyei: Emberkísérlet a kutyákért

Emberkísérlet a kutyákért

Dr. Ernie Ward Egyesült államokbeli állatorvos ismét egy merész, figyelemfelhívó tettével irányította rá a figyelmet egy a kutyákat gyakran érintő jelenségre. Ezúttal a hideg téli időjárásban egy kutyaházban töltött több órát, hogy szemléltesse, ezt egy emberi szervezet hogyan viselné el és meggyőzze azokat a gazdákat, akik nulla fok alatt sem engedik be az ebeket lakóházukba.

A kutyák ügyvédje nevet méltán érdemelte ki Dr. Ernie Ward amerikai állatorvos, aki tavaly nyáron az autóban hagyott kutyákra kívánta felhívni a gazdák figyelmét. Akkor első alkalommal is ő maga volt a kísérleti alany, ugyanis az állatorvos a tűző napon álló gépjárműbe zárta magát és folyamatosan figyelte az életfunkcióit, az akcióját pedig videóra vette és a legnagyobb videó megosztón mások számára is elérhetővé tette. Ezúttal azt próbálta ki, mutatta meg, hogy egy eb mit élhet át a kutya házban, amikor az időjárás mínusz fokokra hűl. „Az múltkori kísérletnél az egyetlen vágyam az volt, hogy kijussak az autóból. Itt viszont, a hideg kutyaházban egy ponton túl már mozdulni sem bírtam, csak feküdni” – mondta az állatorvos.

Bevallása szerint a legfőbb célja a kimerítő és embert próbáló kísérlettel az volt, hogy az ő szenvedésén okulva egyre több kutyatulajdonost meggyőzzön arról, hogy azok engedjék be az otthonukba kutyájukat, amikor az éjszakai hőmérséklet fagypont alá esik.

Dr. Ward mindössze négy órát bírt ki a kutyaházban, ahonnan félóránként jelentkezett be és mondta el, hogy éppen milyen állapotban van. A kísérlet végére a testhőmérséklete a kifejezetten ilyen időjárási körülményekre készült kabátban és a puha takarók ellenére is 34,4 celsius-fokra hűlt, ekkor már a beszéd is gondot okozott neki és folyamatosan vacogott. A kísérletből az is kiderült, hogy a kutyaház belső hőmérséklete szinte egyáltalán nem változik attól, hogy abban egy élőlény tartózkodik. Lényegében párhuzamos hűlt benne a levegő a külső hőmérséklettel együtt.

Tovabb

Kutyabetegségek

Fogkő eltávolítás – kutya

Tovabb

Események

Nincsenek következő események.

Archívum

Facebook

Copyright © 2017 PetDR.hu