Connect with us

Kutya-fajtabetegségek

Fajtabetegség: Wobbler szindróma

Nagy testű kutyák betegsége, leggyakrabban a dobermannok tulajdonosai találkozhatnak vele. De ugyanúgy, mint a dobermannoknál jelentkezhet a középkorú rottweilereknél, dalmatáknál és már fiatal korban a német dogoknál is. Mint a legtöbb gerincprobléma, szintén mozgásszervi tüneteket okoz. Ami először feltűnhet a gazdinak, hogy a kutyája csoszog. A hátsó lábaival kaszálva, imbolyogva jár. A betegség előrehaladtával megjelenik a mellső lábak gyengülése. Az állat rogyadozik, az elesés elkerülése érdekében csak tipegni mer, a mancsok lépés közben visszafordulhatnak.

A nyakát lefelé görbítve tartja (ún. hattyúnyak). Ezt az idegrendszeri zavart több ok is kiválthatja. A nyaki gerinccsigolyák egymáshoz képest rendellenes elmozdulása, fejlődési rendellenesség, csigolya-deformáció vagy akár porckorongsérv súlyosabb formája. Ezek eredményeképp a nyaki gerincvelő alsó szakasza vagy annak egy része összenyomódik, ez súlyos esetben akár teljes bénulással is járhat. A Wobbler szindróma részben fizikális, részben képalkotó diagnosztikai (MRI, CT) vizsgálatokkal diagnosztizálható. Mindig fontos megállapítani, hogy melyik kórok váltotta ki a tüneteket, mert a gyógykezelés az egyes esetekben eltérő lehet. Az első tünetek megjelenésénél ajánlott azonnal állatorvoshoz fordulni, mert az enyhe eseteknél már a gyógyszeres kezelés sokat javíthat a kutya közérzetén, lassíthatja az állapotromlást. Súlyosabb esetben, amikor a gerincvelő állandó nyomás alatt van, csak műtéti eljárással lehet javítani az állat életminőségén.

Kommentelek

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kutya-fajtabetegségek

Shar-pei láz

Szinte mindenki ismeri ezt a csupa ránc kutyafajtát. Sokan azt is tudják, hogy a rövid, de kemény szőrzettel megáldott eb bőrredőit gondosan tisztán és szárazon kell tartani, hogy ne telepedjenek meg gombák és baktériumok a testén. Egy ideig divat volt minél jelentősebb redőzöttséget elérni a fajtánál. Ez egészen addig fajult, hogy már néhány hónaposan operálni kellett a kiskutyákat ahhoz, hogy lássanak és enni tudjanak egyáltalán. Szerencsére ez a kutya egészségére káros tenyésztési irányvonal már a múlté.

Kevesebben tudják viszont, hogy van egy, csak erre a fajtára jellemző örökletes betegség is, ez a shar pei láz. Általában egy, másfél éves korban jelentkezik először. Magas, 39,5 °C fok fölötti lázzal kezdődik, amelyhez az esetek többségében a lábvégek ízületeinek, esetleg a pofa vizenyős duzzanata társul. Emellett előfordulhat hasmenés, hányás, felületes légzés is. Ezek a tünetek látszólag ok nélkül, váratlanul jelennek meg majd ugyanilyen gyorsan, 1-2 napon belül el is múlnak. A betegség előidézője egy öröklődő génhiba, amely miatt a gyulladásos folyamatok során keletkező fehérjék nem bomlanak le, így ún. amyloidok keletkeznek. Ezek nem tudnak a vizelettel távozni a testből, hanem különböző szervekben (máj, vese, lép) rakódnak le és károsíthatják azokat. Ezt a károsodást nevezik amylodiózisnak, amely nem minden shar pei láz tüneteit mutató kutyánál alakul ki. Amelyiknél igen, ott máj- vagy vesebiopsziával kimutatható. Amennyiben csak a jellemző tünetegyüttes mutatkozik, az néhány nap alatt elmúlik. De fájdalom- és lázcsillapítás, egyes esetekben antibiotikum adása szükséges lehet a kórlefolyás gyorsítása érdekében. A kutya élete során ez vissza-visszatérhet, a kor előrehaladtával egyre ritkábban. Amelyik állatnál viszont amylodiózis is kialakul, mindenképpen ajánlott a máj- és vesekímélő diéta, és a szervi működés gyógyszeres támogatása. Megelőzéssel a tenyésztők tehetnek legtöbbet a fajtáért azzal, hogy az amylodiózisban szenvedő kutyákat nem vonják tenyésztésbe.

Tovabb

Kutya-fajtabetegségek

Fajtabetegségek – Uszkár, PRA – Progresszív retina atrófia

Uszkár, ausztrál juhászkutya, szetterek, cocker spánielek, Jack Russel terrier, retrieverek. Boxer, berni pásztorkutya… és még több, mint ötven fajtát lehetne felsorolni, amely érintettségére fény derült mióta a múlt század elején felfedezték ezt a szembetegséget. A PRA örökletes probléma, amely a szem ideghártyája fényérzékelő sejtjeinek károsodásával jár. Meglepő módon a PRA első – egyszerű szemfenék vizsgálattal kimutatható – tünetei fajtánként eltérő korban is megjelenhetnek. Akár egy 2 hónapos kiskutyánál is találkozhatunk már vele. Az állattulajdonosoknak általában már csak előrehaladottabb állapotban tűnik fel, hogy valami gond van a kedvencükkel. Például sötétedéskor bizonytalanabbul, lassabban közlekedik, nekimegy tárgyaknak. Más esetben a folyamatosan tág pupillára, a szem fényesebb csillogására figyelnek fel. A PRA társulhat más szembetegségekhez is (szemgolyó kicsinysége, autoimmun szaruhártya gyulladás, szürkehályog stb.), így azok feltűnése esetén érdemes lehet az atrófiára jelenlétére is gondolni. A progresszív retina atrófia érdekessége még, hogy a legtöbb fajtánál testi kromoszómához kötötten öröklődik, míg a szamojéd és husky fajtáknál az X – tehát nemi – kromoszóma adja tovább az utódoknak. Az utódok lehetnek csupán hordozói a PRA-nak, de életük során akár teljes vakságig is eljuthatnak kellemetlen örökségük révén. A PRA napjainkban még nem gyógyítható betegség, így a hangsúly a megelőzésen van. Minden tenyésztőnek ajánlott a ma már elérhető genetikai tesztek elvégeztetése minden olyan állat esetében, amelyet tenyésztésbe kívánnak vonni.

Tovabb

Kutya-fajtabetegségek

Fajta betegségek: Tacskó – Hátágyéki porckorongsérv

Tacskóbénulás… hallani még olykor ezt az elnevezést. Bár náluk a leggyakoribb, valójában nem csak a tacskóknál, hanem a legtöbb rövid lábú és hosszú hátú kutyánál okozhat problémát. Ilyen a pekingi palotakutya, a bichonok (havanese, bolognese, máltai selyemkutya), shih-tzu, lhasa apso stb., de ritkán nagy testű kutyánál is előfordulhat. A betegséget az okozza, hogy a háti illetve az ágyéki csigolyák között található porckorongok tokja megreped vagy elődomborodik a gerincvelő felé, nyomja a gerincvelőt és az abban haladó idegpályákat. Fájdalmat, beidegzési zavart vagy akár bénulást eredményezhet. A tünetek a betegség súlyosságától függően változóak lehetnek. Enyhe porckorongsérvnél az állat nehezen áll fel, botlatozik, hátát felpúposítja, nem szívesen mozog. Középsúlyos esetben a kutya hátsó lábai bénultak, felállni, járni nem tud. A hátsó végtagjait maga után húzva próbál közlekedni. Súlyos esetben kedvencünk nem képes visszatartani a vizeletét, bélsarát sem. Ha porckorongsérvre utaló tüneteket látunk a kedvencünkön, azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert akár egy nap késlekedés is jelentősen rontja az esélyt a gyógyulásra! A fizikális vizsgálat mellett RTG vizsgálattal diagnosztizálják a betegséget. A porckorongsérv súlyosságától függően kezelhető gyógyszerekkel vagy műtéti beavatkozással. Tekintettel arra, hogy hasonló tünetek más betegségeknél, balesetek után is előfordulhatnak, ezért operáció előtt ajánlott további vizsgálatok elvégzése is (gerincvelő festés, CT vagy MRI vizsgálat). Műtét után ajánlott a megfelelő fizikoterápia (fájdalomcsillapítás, gyógytorna, lézeres kezelés) a biztosabb felépülés érdekében.

Tovabb

Események

Nincsenek következő események.

Archívum

Facebook

Copyright © 2017 PetDR.hu